lépcső
“lejárod lábad
hogy megértsd, merre visznek
belső lépcsőid”
Egy késő nyári érzetű augusztus 4-én beszélgetésre hívtuk kisvárosunk tanár urát, zenészét, első kötetes költőjét, Lauer Pétert. A Belső lépcsők (Underground Kiadó, 2014) címet viselő kötetben – a 8700.hu szerkesztőinek nagy örömére – haiku versekkel találkozhat az olvasó. MARCALI KÖTET!
Lauer Péter régi “versgyárosnak” számít. A 90-es évek elején kezdett publikálni olyan észak- nyugat-magyarországi irodalmi folyóiratokban, mint a győri Műhely és a soproni Várhely. Itt olyan szerkesztők lettek a “mesterei”, mint Böröndi Lajos és Villányi László. Elmondása szerint ők azok, akik máig nagy hatással vannak irodalmára. E folyóiratok mellett több gyermekverse megjelent a Dörmögő Dömötör című gyermekújságban is.
2001-ben elcsendesült benne a vers.
Pár éve azonban újra megszólalt a késztetés és új irány vette kezdetét: felizzott a “haiku kazán”. A legutóbbi publikációk a nyíregyházi Vörös Postakocsi a győri Műhely és a magyar- osztrák- szlovák koprodukcióban megjelenő Szél-járás című folyóiratokban jelentek meg. Meg újra a Dörmögő Dömötörben.
Péter számára inspirációt jelentettek Fodor Ákos, a magyar “haiku alapító” versei. Azt mondja, ő mutatta meg számára a magyar nyelvben nyújtott lehetőségeket a rövid stílusú verselésben. Az eredeti japán stílus nem csak szerkezetében, de a tartalmában is bizonyos kötöttségekkel bír, állandóan megjelenik az évszak, az időjárás és a morális igazság. Idehaza Fodor Ákos nyitotta ki a haiku stílust, a kötött szerkezet mellett a belső tartalom szabadsága, az élmények leírása, a mindennapiság vált a műfaj újszerűvé. Ahogy Péter fogalmazta meg: a haiku amolyan muffin forma, nyitott belső tartalommal.
A haiku megírása egyszerre lehet könnyű és nehéz – vallja. Vannak olyanok, melyek csak úgy kifolynak egyik percről a másikra, máskor pedig ki kell húzni, nem adja magát könnyen. Faragni kell. Péter megemlíti a kedvelt szerzőit, akik az angol-amerikai irodalom női írói közül kerülnek ki. Nagyon kedveli Emily Dickinsont (1830-86) a 19. század közepének észak-amerikai szerzőjét, aki a korszak társadalmi normái ellenére is ki tudott lépni a klasszikus női szerepből, mintegy forradalmasította a költészetet a műveivel. Magyar nyelvre Weöres Sándor és felesége Károlyi Amy ültette át a verseit. A másik szerző egy kortárs, Tess Gallagher (1943-) költőnő. Róla úgy nyilatkozik Péter: “Értem őt.” Szívesen fordítja le – még csak magának – a verseit, amelyek egyszer talán majd meg is jelennek.
A Belső lépcsők című kötet szerkesztésében is különleges. A versek sora elölről és a végéről kezdve is olvashatók. Az első a felütés a Csend definíciója című fejezettel mintegy megszólalnak a haikuk, a lépcsőkön keresztül eljuthat az olvasó a belső világokig. Hasonlóképpen az intelem című vers olvasásával is eljuthat az olvasó a belső lépcsőkön át akár a csendig.
A szerkesztőség is megtalálta benne a szívének kedves haikut hegyi szinesztézia címmel. hangod illata/ szőlő; elmosolyodunk/ a levélzöldben.
A kötetet Péter fényképeivel illusztrálták. A borítót – amely lépcsőt, de akár csigát ábrázol – Rudolf Elizabeth készítette. Nekünk nagyon tetszett, ajánljuk mindenkinek.
A 8700.hu mottója is lehetne a következő haiku:
vagyunk
teljesek vagyunk
és befejezetlenek:
utak utak u…
– Lauer Péter eredetileg mosonmagyaróvári, onnét került Somogyba. . Péter a Kaposvári Tanítóképzőben képezte magát. A PTE-BTK-ra is járt. Angol nyelvészettel és irodalommal foglalkozott. Felesége Lívia, balatonújlaki, szintén pedagógus. Letelepedtek kisvárosunkban és a Mikszáth, majd a Noszlopy tanáraként élik a mindennapjaikat, gyermekükkel, az ifjabb Péterrel. Péter zenélt az MandK-ban, ma pedig gitáros-énekes a népszerű Bale-seen zenekarban.
Írta: Móritz és Kutschera
Fénykép: Kutschera
8700 
Hozzászólás