8700_fekete_péter_01

„Nem marad más csak a remény!” – énekelték teli torokból az Imre Sándor Szeretetszínház társulatának színjátszói a Fekete Péter című darab egyik betétdalát. De talán több is összejött szombat este, mint a remény. A sok munka, az összefogás a marcali színjátszásért – Martonvásártól, Sopronon át Kéthelyig -, újra egy nagyszerű színházi élményt adott a városnak.

A kitűzött cél (a színházterem felújításának támogatása) mellett egy újabb közösségi szemlélet kialakításának igénye is megfogalmazódott. Ez a színházi közösség helyi színjátszókkal, gyerekekkel, felnőttekkel és sérült emberekkel valójában már évek óta működik. Most az a vágy „manifesztálódott”, hogy legyen végre „állandó” színháza Marcalinak, az eddigi munkáknak a gyümölcse pedig – véglegesen otthonra lelve – bekerülhessen a város kulturális kosarába, ahol a kulturális központ, a múzeum és sok-sok egyesület lakik.

8700_fekete_péter_03

Sok munkával sikerült a társulatnak olyan színpaddíszletet megalkotnia, amely között igazán hatásosra sikerült a darab. A színészek felkészültsége az elmúlt hetek próbáival igazán lendületessé, magával ragadóvá tette az előadást. A zenei betétek dalai jól mutatták, hogy igenis belsőjükből fakadó őszinteséggel és lelkesedéssel akarják megszólítani a közönséget. Sajnáljuk amúgy, hogy a városban a nyári rendezvény „dömping” miatt pont a színházi előadás látogatói voltak kevesen. A vándortársulatok eltérő minőségű színdarabjaihoz képest a „saját” színjátszók akár még magasan jobbat is nyújtottak.

8700_fekete_péter_02

A jó színház természetesen az emlékezés színtere is, hiszen egy valaha volt boldog múltra utal, vagy az emlékekből táplálkozó álmok jövőjét kínálja fel. Örömfi korábbi szerepeiben valahogy mindig van egy hosszabb-rövidebb rész, amely az emlékezéssel foglakozik, a főhős ekkor szembesült elfeledett (s újra felidézett) múltjának szépségeivel, örömeivel, boldogságával. Ekkor pattan egy szikra, amellyel az addig mogorva, ellenszenves figura lassan, a felismerés monológjával, a darab pozitív és a boldogságot újra megtaláló szereplőjévé válik. Ilyen volt például az Isten pénzének kegyetlen főszereplője, és most a Fekete Péter pénzhajhász, kemény vállalatigazgatója is.

8700_fekete_péter_04

Klára gépíró lány szerelmi vágyakozása, a darab elején még elérhetetlen, majd a végére valósággá váló boldogsága. Fekete Péter peches, másokra „életveszélyes élete” , majd határozott döntéseivel elért sikere. Kolett küzdelmei a nagypolgári, szűk keretekből való kilépésre, majd az igaz szerelem megtalálása. Mind-mind az esendő ember reményeit fejezték ki egy másabb, jobb életre, amelynek az eléréséhez olykor csak egy sötétkamra, némi buborékos beton, hetvenötezer pengős ruhán keresztül vezethet az út.

Várjuk a következő darabokat, hiszen a tikkasztó nyár után jön a gyümölcsszüretes ősz, és az ünnepi december, amikor az álmok végre talán testet is öltenek egy új színház teremben. VIVÁT!

Írta: Móricz
Fényképezte: Kutschera

Reklámok