Helytörténet

8700_ht_templom_01

A két kalandor újra felmelegítette a szellem gázrózsáján a helytörténeti séta hagyományát. Nekilendültek egy fagyos reggelen a belvárosnak, azon belül a Kátyó partjának. A vágyott cél a templom titkainak felfedezése volt, azon belül is az oltár ajtajának a lefotózása.

8700_ht_templom_04

Gyors léptekkel hamar a parókiánál termettek, ahol felkérték kísérőjüknek Kálmánt, a titkárurat. Ám mielőtt beléptek volna a sekrestyébe Móricz egy helyi nevezetességre hívta fel a figyelmet, nevezetesen a Petőfi utcai Hikman udvar nagy mamut fenyőjére, amely a környék legnagyobb élőlénye. Különlegesen érdekes az a kerítés ott, indultak hátra a kalandorok.

8700_ht_templom_02

– Annak idején ez volt a papi gazdaság kerítése és a melléképületek hátsó fala, ez a kerítés jó régi már. Talán már 100-150 éves is! – mondta Móricz miközben egy téglával egyensúlyozott. Kutschera közben készítette a csodás képeit, szépek voltak a fények. Kálmán elmondásai alapján ez a hátsó rész egészen a régi óvodáig elért, beletartozott a tűzoltóság telephelye is. A Petőfi utcai házaknak viszonylag kicsi kertje volt, ma is látszik, hogy Hikman Béla műlakatos műhelyének a falánál megy a telekhatár.

 8700_ht_templom_03

Megtudta a két kalandor, hogy jelentős volt az állatállomány, a „cselédség” is, sok földje volt a marcali plébániának. Miután megszűnt ez a  gazdálkodás, a tűzoltó laktanya pedig „csak úgy” minden kisajátítás nélkül kinőtt a szentély mögött. Kőszeghy Antal kanonok 1953-as megállapítása szerint: „a tűzoltószertár és laktanya építés miatt a plébániakertet túlnyomó részét elvesztettük.”

 8700_ht_templom_05

Fázott a fotós, így hamar bementek a templomba, ahol Kutschera mesteri képeket készített az 1938-ban Hikman Béla által készített oltárajtóról. „Megszakértették” az oltárt, amelyben egy szent ereklye is beépítésre került. Kálmán úr és Móricz közben elmélyedtek a múlt kútjában, a templom építési fázisait tárgyalták meg. Természetesen ifjabb Sztelek Ferenc, a nagy építőmester is előkerült, hiszen 1897-98-ban a ma is látható szentélyt ő építette. Rábízta az egyház, hiszen ezekben az években kivitelezte a szőcsénypusztai Véssey kastélyt, az ürményi (ma, Mojmirovce, Szlovákia) Hunyady kastélyt, és a daruvári (ma, Daruvar, Horvátország) Tüköry kastélyt. A templom ma is impozáns építmény, uralja a belvárost. Annak idején a Hősök tere másik oldala is a vallási életet szolgálta, hiszen 1847-1913 között a Vas bolt helyén állt Marcali második zsidó imaháza, ahol a nevezetes Marczali Mihály rabbi tevékenykedett 1852-1889 között.

 8700_ht_templom_06

A „Kátyó-parti szent kerület”, hívhatnánk így is akár ma is. A másik gondolat, ami Móricz fejében kavargott, az a tanítás területe, hiszen a ma is működő „Szaki” korábban fiú polgári elemi iskola volt, a zsinagóga mellett zsidó elemi iskola működött. Majd 1913-tól leány polgári elemi iskola. A rabbi házában pedig a rabbi fia, Marczali Henrik tanulta a héber, a német, a latin és a francia nyelvet. No meg a történelmet!

8700_ht_templom_07

A Kátyó olykor megviccelte a környéket, hiszen például 1885 augusztusában akkora felhőszakadás volt, hogy Ádám János címzetes apát és az idős Marczali főrabbi is merte a vizet a templomából.

Kutschera várakozóan andalgott a téren, Móricz pedig, mint egy történeti villám cikázott a szaki előtt. – Csak bejutunk az udvarra, hiszen onnét a legcsodálatosabb a templom. – mondta és már feszegette is a kerítéskaput.

Próbáljuk meg az épületen keresztül. Ott van nyitott ajtó. – válaszolta Kutschera és már indult is a főbejárat felé. Az udvar legtávolabbi részére siettek, ahonnét nagyszerű kilátás nyílt a templomra és a Templom utcai házakra.

8700_ht_templom_09

– Hát erről beszélek már egy ideje! A perspektíva! Az épületek egymáshoz való viszonya! Innen nézve érthető meg igazán a falusias város fogalma. – magyarázott izgatottan Móricz.

–  Vagy városias falu! – jegyezte meg Kutschera. Elkészültek a képek, majd tovább siettek, hogy a Kátyót is megörökítsék.

A szakiról majd máskor, hiszen járunk még erre újra, tele van régi mesékkel a környék. Kutschera és Móricz visszaindult a bázisra, útközben azért gyöngyöző kávét borítottak be a Baglas csiszolt faasztalánál, ahol a helyiek keresték az igazságot. Olykor több nyelven is.

8700_ht_templom_08

Írta: Móricz

Fényképezte: Kutschera