Fel a fejjel, hé!

Ingyen zene

8700_griffins

Készen áll minden, a hajam is szép. Fent van a sminkem, készülhet már a csodás… kritika. Ingyenesen letölthető, hallgatható, terjeszthető a The griffins Fel a fejjel címmel lelkeket optimalizáló lemeze, ami már csak azért is megér oldalunkon pár sort, mivel a zenekar nagyja erősen marcali érdekeltségű.
Gondolom, a hír nem új keletű, hiszen több, mint ezren nyomtatok a tetszik gombra a banda facebookos oldalán, de hogy a teljes anyagot mennyien töltötték le, s mennyien hallgatták is végig, az nem mérhető a lájkok nyomán, így azért írunk pár sort mi is az egészről.

Lássuk, mit is kapunk, ha a letöltés gombra kattintunk…
A tizenkét számot tartalmazó anyag a maga kb. 65 percével egész album benyomását kelti. Tizenkét dal, tehát a jó ideje elérhető EP hét számmal bővült. S míg az EP inkább koncentrált a slágergyanús nóták nyomatására, a nagylemez teret engedett pár nem annyira slágeres, inkább fülhallgatós dalnak is. Próbál az előfutáránál némileg mélyebb lenni, elszakadni a saját maga teremtette, rádióbarát hangzástól és megmutatni a The griffins érzelgősebb, filozofálgatósabb oldalát is. Nem kell persze itt nagy köldöknézegetésekre gondolni. Annyiról van csupán szó, hogy a zenekar a kislemezzel ki is nyomta mindazt, amit a köztudatba kerülésre szánt, majd kibővítette az anyagot azokkal a témákkal, amik ugyancsak ők, de megmutatni azoknak szeretnék, akik többre kíváncsiak a The griffins világát illetően.

Érdekes, hogy bár műfajilag nem annyira szerteágazó a muzsika, ahogy azt saját zenéjükről állítják, minden szám mégis kicsit más, tud egyedi és megjegyezhető is lenni, ami igazán nagy teljesítmény – főleg, hogy első albumról van szó. Sok a fülbemászó dallam, és a szövegek is gyakran megragadnak az ember emlékezetében.

Helyet kapott az albumon a zenekar első idegennyelvű (angol) dala is, I just gotta say címmel. A dal megerősíti a hallgatót abban, ami a magyar daloknál is hallatszik – bár azoknál erősebben viszi a szöveg a zenei alapokat és erősebb is a magyar pop/rock berkeiből felszedett beütés -, az I just gotta say a Marcali Linkin Park is lehetne, rádióbarát vonalon. Laza, vagány, ha kell kemény, ha kell egészen mainstream. Ami talán legnagyobb előnye az anyagnak, hogy ügyesen egyensúlyozik az okos sláger és az okos underground között. Nehéz letenni bármelyik mellett a voksunk, a produkció mégis működik.

Hogy essen pár szó a negatívumokról is: a szövegek bár pofásak, néhol kilóg a versláb. A műfaj megkívánná a pontosabb ritmust. Nem egyszer fut bele a hallgató olyan sorokba, amik erősen megakasztják a zene ütemét. Nem nagy dolgokról van itt szó, de énekelhetetlenné és néhol sajnos élvezhetetlenné is teszi a számokat a hirtelen belehadarás. Amitől igazán bosszantóak, az az, hogy az ember három másodperc alatt tud jobbat mondani a kérdéses részek helyére, ami tökéletesen képes volna kiváltani a nem megfelelő szótagszámú sorvégeket, így csak pislog az ember: ha ennyi munkát öltek az egész projektbe és ilyen szépen körüldíszítették a dalaikat, ezeket miért nem javították, vagy javíttatták ki velük első teszthallgatóik.

Mindenesetre a Fel a fejjel klassz album. Pofás dalok, pofás, saját szövegekkel. És itt a sajáton van most a hangsúly! Személy szerint örülök neki, hogy van végre saját albumos marcali zenekar, akik Marcaliban is próbálnak és idehaza is fellépnek!

A nyáron elkészül az első klipjük is, őszre pedig 4-5 új dalt is ígérnek a srácok. Ha kíváncsiak vagytok, töltsétek le az albumot, figyeljétek az MR2-t, vagy kövessétek a The griffns-t a facebookon!

by Nagydaru